Mókus gondolatai

Viszlát, mi leléptünk! (Hola, Tenerife!) 2

Szóval ott tartottam az előbb, hogy Márti és a cápák..Kis kitérőként küldök Nektek egy dalt, eme apropóból:  MártaSiám parkban az étel is jó volt, ehettél amit láttál 13 euróért. Ennyiről szólt a kupon. Délután pedig hamburgert, mert arra is volt egy kupon. Ez már a sokadik napja volt, hogy Eric megpróbálta elsummantani az evést, így olyan… Tovább »

Viszlát, mi leléptünk! (Hola, Tenerife!)

1 hét a Paradicsomban. Ez volt nekünk a Kanári Szigetek egyike: Tenerife. Komoly változások léptek be pár órán belül. A 20 fokos, esős, szürke Angliából 4 óra alatt a napos és 30 fokos szigeten találhattuk magunkat. Persze, semmilyen út nem mehet döccenő mentesen, mikor egy másfél éves gyerekkel kelsz ekkora útnak. De mégis, a legnagyobb… Tovább »

32 + 1,5

A szokásos szülinapi bejegyzés nem maradhat el. Még akkor sem, ha most épp máshol vagyok. Ott, ahol mindig is szerettem volna lenni. Ahol mindig süt a Nap. Ahol delfinek úszkálnak a vízben, és pálmafák nőnek a földből. Ahol az emberek bikiniben és papucsban mennek végig a sétáló utcákon. De hadd tekintsek vissza az elmúlt egy… Tovább »

Do you speak English?

2013 tavaszán elkezdtem angolt tanulni.  Nem ment könnyen. Pedig világ életemben angolul akartam beszélni, hiszen bárhova nyúl az ember szinte mindenhol azzal fut össze.  Viszont mindig a németet erőltették rám, amit kimondottan gyűlöltem, de azért átbukdácsoltam minden évben a következő tanévre. Egyszer a német tanárom mondta még általánosban, hogy én mindig a penge élén táncolok,… Tovább »

Apák napjára

Nekem nem sok jutott ki az apai képből. Mondhatni, nem is volt.Édesapámból se maradt sok emlékem.Egy betört üvegű gyerekszoba ajtó, amin keresztül játszottunk, papírzacskóba csomagolt mazsola, játékpisztoly amit valami búcsúba vett nekem, de hazának elkellet dobni, mert “anyád megint kiakad.” Aztán a “nem akarok vele menni,már megint hétvége van és láthatás..” Meg a “..hülye apád, aki csak letesz… Tovább »

Jó és tiszta

A fiam 16 hónapos.Egyre többször gondolok vissza az egy évvel ezelőtti dolgokra. Milyen kis pici volt, már gyakorolta a mászást. Emlékszem, mennyire vártam, hogy végre elinduljon. Most meg ha kezembe akad olyan fénykép, amin 1-2 hónapos, a sírás kerülget. Olyan messzinek tűnik, de mégis ugyanakkor közelinek.Szilárdan fel tudok idézni egész napokat. Reggeltől estig.Bár többnyire az érzések maradtak… Tovább »

Eric és a séta

Mindig is szerettem sétálni, egész kicsi korom óta.  Szerencsére ez a fiamra is ráragadt, így mióta megjött a jó idő napi kétszer megyünk is. Hol a babakocsiba ül, és néz körbe keresztbe tett lábbakkal, miközben kekszet majszolgat, hol pedig sétál és felfedezi a világot maga körül. Anno, mikor kiköltöztem Liverpoolba, sok anyukát láttam hámmal sétáltatni a gyerkőcét. Egyből megborzadtam… Tovább »

15 hónap

15 hónap gyorsan elment. Viszont az idei év a tavalyihoz képest zakatol mint egy gyorsvonat. Hétfő van meg péntek. Reggel felkelek és hirtelen megint este van. Kapkodom csak a fejem. Gondolom Eric felgyorsulásával együtt gyorsult az idő is. Tavaly ilyenkor még csak 3 hónapos volt. Nem sok közös programunk volt a szokásos dolgokon kívül, úgy… Tovább »

Bábeli zűrzavar, avagy: hello dackorszak!

Kezd felnőni a kis csemetém, és mi sem mutatja ezt jobban, minthogy napi szinten romokban a lakás.  Cipő a szoba közepén, díszpárna a konyhában.. Nem, ezek nem maguktól vándorolnak oda, hanem az én kis drága gyermekem cipeli oda. Ez önmagában még nem is baj. Sőt, bevallom, van, hogy jókat mosolygok rajta. Még akkor is, ha… Tovább »

Magyar vagyok!

Március 15 sok bloggerből kihozta a hazafiasságot, főleg a külföldön élőkből. A mi kis házunk táján meg zajlanak az események ezzel párhuzamban, és kicsit olyan érzés ez, mikor nem melegszik még rendesen meg az ebéded, de elkezded enni és az egyik kanál túl meleg a másik meg tök hideg. Ez van most bennem. Keveregnek az érzések. Felmegyek… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!