Mókus gondolatai

Jár a baba… jár?

Megint mozgalmas pár hetünk volt. Pedig minden csak egy ártatlan orr dugulással kezdődött.
Végül annyira elhatalmasodott szegényemen, hogy elő kellett venni a rettenetet.. Más néven az orrszi-porszit.
Szerintem nálunk ( szülőknél) jobban csak a gyerek utálhatja. 
Itt Angliában ez egyáltalán nem ismert, csak a gusztustalanabbik változata. Mikor is ezt a csövet nem a porszívó végébe dugod, hanem a szádba. Igen, a Te saját szádba, aztán jó szívogatást.
Imádom a gyerekemet, még a kakis pelenkától se vagyok rosszul (ami valljuk be, egyre több és büdösebb dolgot tartalmaz, mióta aktívan hozzátáplálunk) de erre, hogy a számmal szívjam ki a cuccot az orrából, nem lennék képes.
Kb 5 nap alatt letudtuk ezt a meghűléses bacis dolgot.
Fellélegeztem, túlélte a gyerek is, mi is. Végre eltehettem a porszívót.
Ez tartott kb 2 napig.
Egyik hajnalban arra ébredek, furán nyüszög az ágyában. Oda megyek, érzem, tűz forró a feje, és az egész teste. Ok, akkor adjunk be lázlehúzót.
Imádkoztam, ez csak egy átmeneti dolog legyen, vagy csak a foga jön talán és azért. Reggele kutya baja se lesz.
De sajnos nem így lett. Másnap délelőtt felment 38 fokra.
Újabb lázlehúzó. Ez így ment napokig.
Aztán egyik reggel, ahogy jött a láz, úgy ment is.
Addigra már tudtam, ez a 3 napos láz lesz. Aki szülő, tudja, miről beszélek.
Röviden annyi1225229715868134085-account_id1, 3-4 napig hirtelen magas láza van a babának, majd ahogy jön úgy megy is. Rá pár napra pedig kiütései lesznek az egész testén.
Így, vártam a kiütéseket.
Hétfőn reggel már nem volt láza, délutánra viszont az egész felső testét ellepték a pici piros pöttyök.
Tudtam, mi ez, de vissza jelzés kellett, hogy biztos lehessek benne, így elmentünk orvoshoz.
Jó szokásához híven, most se mondta meg mi ez, annyit mondott, nem kell aggódni, ártalmatlan.
Mondjuk mire az orvosig eljutottunk már az arca, háta, nyaka, keze-lába is tele volt a pöttyökkel.
Ekkor már harmadik hetünk tellett el úgy, hogy valami miatt kínlódik szegényem.
Viszont, nagyon hősiesen tűrte. 
Étvágya nem volt, de betegen kinek van. Viszont ivott, rengeteget, aminek annyira örültem. Így legalább nem szárad ki.
Kb 4 nap után a pöttyök is eltűntek.

Végre visszatért az étvágya, jókat alszik.
Nappali két alvás helyett már csak egyszer alszik. Igaz, estére nagyon elfárad, de hajnalban kel csak először, és utána reggel nyolcig alszik. Nagyon megvagyok elégedve vele.

Lassan jön a Karácsony. Gondolatban már készülök nagyon rá. Az első családi karácsonyunk. 
Ericre nagyon kíváncsi leszek, mit fog szólni hozzá.
Elkezdtük megvenni az ajándékait is.

Karácsonyra akartuk neki venni a járás segítőt, de annyira kis ügyes, hogy már fél percre megáll egyedül és már megtette élete első önálló két lépését is.7209711912847388255-account_id1
Így arra gondoltunk, oda adjuk neki most a tili-tolit.
Micsoda örömmel fogadta. Persze, voltak balesetek, mikor neki ment az ajtónak, és csak tolta-tolta neki, majd felborult. De ilyen kivel nem esik meg, nem igaz?
Bár az se volt semmi, mikor oda adtam neki először és egyből fel akarta fordítani, hogy játsszon a kerekeivel, ahogy a játék autóival szokott.
Már rendesen tudja tologatni az autóit, és amikor sikerül messzire ellökni, akkor rám néz és várja, hogy örömujjongásba törjek ki. Ilyenkor persze, mint egy cirkuszi majom hujjogok, meg tapsolok, aminek annyira megörül, sikoltozik, és fülig ér a szája.

Úgy vettem észre, eddig bárhol jártunk, mindig nagyon megszerették semmi perc alatt. 
Nagyon büszke vagyok rá. 
Pár nappal ezelőtt, ültem a szoba közepén, épp a gyerek dalokat hallgattuk, meg néztük a hozzá kapcsolódó kis történeteket, mikor Eric gondolt egyet, és felállt önállón úgy, hogy nem kapaszkodott semmibe. Először nem is kapcsoltam, csak látom, ott áll előttem, egyensúlyozik a kezeivel, és várja a reakciómat lélegzet visszafojtva. Na, de mikor leesett, minek is voltam a tanúja.. húúú… szerintem még az ötödik szomszéd is hallotta az örömömet.
Majdnem tíz hónapos de túl van az első önálló lépésein, feláll már egyedül, evett már baba csoki pudingot, és csak úgy száguldoznak a játékautók a keze alatt. Mind ezt úgy, hogy túl van 3 héten át tartó betegségen. 

Azt hiszem, elmondhatom, nincs nálam boldogabb, büszkébb és talán fáradtabb (na, jó, ebben nem vagyok biztos) anyuka ezen a világon.459711265144080215-account_id1

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!