Mókus gondolatai

Viszlát, mi leléptünk! (Hola, Tenerife!) 2

Szóval ott tartottam az előbb, hogy Márti és a cápák..Kis kitérőként küldök Nektek egy dalt, eme apropóból:  MártaSiám parkban az étel is jó volt, ehettél amit láttál 13 euróért. Ennyiről szólt a kupon. Délután pedig hamburgert, mert arra is volt egy kupon. Ez már a sokadik napja volt, hogy Eric megpróbálta elsummantani az evést, így olyan… Tovább »

Jó és tiszta

A fiam 16 hónapos.Egyre többször gondolok vissza az egy évvel ezelőtti dolgokra. Milyen kis pici volt, már gyakorolta a mászást. Emlékszem, mennyire vártam, hogy végre elinduljon. Most meg ha kezembe akad olyan fénykép, amin 1-2 hónapos, a sírás kerülget. Olyan messzinek tűnik, de mégis ugyanakkor közelinek.Szilárdan fel tudok idézni egész napokat. Reggeltől estig.Bár többnyire az érzések maradtak… Tovább »

Bábeli zűrzavar, avagy: hello dackorszak!

Kezd felnőni a kis csemetém, és mi sem mutatja ezt jobban, minthogy napi szinten romokban a lakás.  Cipő a szoba közepén, díszpárna a konyhában.. Nem, ezek nem maguktól vándorolnak oda, hanem az én kis drága gyermekem cipeli oda. Ez önmagában még nem is baj. Sőt, bevallom, van, hogy jókat mosolygok rajta. Még akkor is, ha… Tovább »

A Napra várva

Két  év után végre sikerült eljutnunk The Doors Alive koncertre. Nagyon hiányoztak már a fiúk. Legalább annyira, mint egy esti kikapcsolódás, amit kettesben tölthetünk, és nem abból áll, hogy végig futjuk a város minden olyan helyét, ahova képtelenség babakocsival bejutni. Ez most egy igazán bulis este volt.  A csapat kitett magáért, mint mindig.. vagy talán még… Tovább »

Babakocsi vs. kerekesszék

Pár hónappal ezelőtt bementünk a városba, mivel új mobilom csak a mini simet óhajtotta elfogadni. Gondoltam, bemegyünk a szolgáltatóhoz, majd megvágják és tök jó is lesz minden. A szolgáltatómnál egy magas, szemüveges, vékony, kopasz ember fogadott aki ránézésre sem volt szimpatikus. Elmondtam mi a baja a kártyámnak, majd közli, itt ilyennel nem foglalkoznak, de a sarkon… Tovább »

Te választottad!/ It’s your choice!

Nem tudom elhinni, de igen, megcsináltuk! Húzzuk ki magunkat (apa, baba, anya) és veregessük meg a vállunkat, ugyanis 31.-n lesz egy éve, hogy megszületett életem értelme. A legjobb az egészben, hogy apa, baba és én is egyben vagyunk, sőt, még a házasságunk is! Mindenki túlélte az első évet. Pedig voltak néha kételyeim..Nem írtam szándékossan a blogba, mert nem vagyok egy… Tovább »

Az első Csoda

Izgatottan vártam már a karácsonyt, hosszú idő után először.Amikor még nagyon kicsi lány voltam, a Nagyszüleim rendezték nekünk minden évben. Nem sok mindenre emlékszem, csak olyanokra, hogy hatalmas fa volt, meg csillagszóró. Volt rengeteg szaloncukor és habkarika. Minden ami egy karácsonyhoz kell. Legalábbis akkor és ott ezek elengedhetetlenek voltak. Később, mikor nagyobb lettem és elköltöztünk, már… Tovább »

Jár a baba… jár?

Megint mozgalmas pár hetünk volt. Pedig minden csak egy ártatlan orr dugulással kezdődött.Végül annyira elhatalmasodott szegényemen, hogy elő kellett venni a rettenetet.. Más néven az orrszi-porszit.Szerintem nálunk ( szülőknél) jobban csak a gyerek utálhatja. Itt Angliában ez egyáltalán nem ismert, csak a gusztustalanabbik változata. Mikor is ezt a csövet nem a porszívó végébe dugod, hanem a… Tovább »

Szellemes kilencedik

Szellemes egy kilencedik hónapunk lett. Pont Halloweenre esett. Nem tagadom, életem legjobb Halloween bulija volt. Pedig nem mentünk sehova. Viszont hozzánk jöttek.Nagyon jó barátok voltak nálunk, és rájöttem, ők hiányoztak ahhoz, hogy ne idegennek érezzem végre magam közel 4 év után Angliában. Tudom, sokszor írtam, otthon érzem magam, de a hiányérzet mindig is ott volt. Az… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!